Protestáns kórházlelkész képzés indult egyetemünkön

Protestáns kórházlelkész szakirányú továbbképzés indult a Károli Gáspár Református Egyetemen. Célja, hogy átfogó egészségügyi alapismereteket és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos speciális lelkigondozói és intézményi ismereteket adjon át kórházlelkészek és más, kórházi lelkigondozói szolgálatot végzők számára. Első évfolyama éppen most indult el, ennek kapcsán kerestük meg Gál Judit kórházlelkészt, a Református Kórházlelkészi Szolgálat vezetőjét, valamint Fodorné Dr. Ablonczy Margit lelkészt, pedagógust és családterapeutát, aki egyetemi adjunktusként a Protestáns kórházlelkész továbbképzés egyik felelőse.

Határterületek integrációja
„Bár a kórházi szolgálat csak kis szelete egyházunk szolgálatának, valójában nagyon is fontos szelet, hiszen minden ember előbb-utóbb átesik valamilyen betegségen, ezért a betegágy melletti lelkészi segítségnyújtás mindig is része volt a Krisztustól kapott küldetésünknek” – fogalmazott Gál Judit. „A történelem során volt, amikor a testi és lelki ápolás teljesen együtt zajlott, de amióta intézményesült a betegellátás, azóta az egyház részéről a betegek mellett a látogatás és a lelkigondozás került a középpontba. Mindemellett feladatunk a kórházi istentiszteletek és egyéb rítusok megtartása is. A születéstől jelen vagyunk a kismamák mellett, és egészen az elmenetelig kísérjük a haldoklókat.”

Jelenleg 41, illetve hamarosan 42 református kórházlelkész szolgál Magyarország 26 városában. Budapesten nagyon sok kórház van, ezért az itteni kórházlelkészeknek több intézményben is szolgálniuk kell. „Ez egy speciális határterületen végzett szolgálat. Az egészségügyi intézményekben teljesen más nyelvet beszélnek, mint amire a teológiai karok felkészítenek, és a rendszerszemlélet is más, mint a parokiális lelkészeknél. Ezért nagyon sok évig kellett dolgozni azon, hogy az egyház tényleg sajátjának tekintse és integrálja ezt a szolgálatot az egyházi szolgálatok közé, és éppen így azon is, hogy a kórház is elfogadja azt. A határhelyzet miatt a lelkipásztornak meg kell tanulnia annak kettősségét, hogy egyszerre egyházi és egészségügyi személy.”

Gál Judit úgy látja, mára már integráltabbá vált ez a szolgálat mind a kórházakban, mind az egyházban, mint 30 évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez lassú folyamat volt, és még mindig nem mindenhol fejeződött be. „A COVID-lezárások elején voltak kórházak, ahol az ott dolgozó kórházlelkészre is vonatkozott a látogatási tilalom. Később miniszteri rendelet tette lehetővé, hogy a lelkésznek helye lehet a koronavírusos beteg mellett. Sokszor kell még hangsúlyozni, hogy az ember több, mint a testi és pszichés valóság – spirituális lény, akinek élete itt zajlik, de gyökerei és kapaszkodói máshová érnek, érhetnek. A gyógyításhoz szükség van erre a komplex emberképre.”

Hozzátette: amikor azért küzdenek, hogy ne csak az intézményi periférián szolgáljanak, az nem azért van, mert hangsúlyosabb egyházi jelenlétet szeretnének a kórházakban, hanem azért, mert az ember sokkal, sokkal összetettebb annál, mint amennyit önmagában az orvostudomány lát belőle.
„Ha segíteni szeretnénk, akkor ezt együtt tudjuk megtenni: az orvossal, az ápolóval, a gyógytornásszal, és mindazokkal, akik ott vannak a beteg körül. Minden beteg ember keresi a kapaszkodókat abban a helyzetben, és sokan ott merik újra hinni, remélni, hogy többek vagyunk a törékeny testi valóságnál. Pál apostol megfogalmazása szerint a cserépedény létünk kincset hordoz: Krisztus ismeretét, ami éppen a szenvedés, nehézség, mélységek idején válik leginkább megtartó és erőt adó valósággá. Az is fontos, hogy a kórházlelkész nemcsak a betegek, hanem a betegek családtagjai számára is jelen van, és a gyógyítók, egészségügyi dolgozók kríziseiben, megfáradásaiban is képes támaszt nyújtani.”

Ahhoz, hogy a kórházlelkészt ne tekintsék csodabogárnak, sok párbeszédre van még szükség. „Ha nem mutatjuk meg, miről is szól ez a szolgálat, egy egészségügyi dolgozó esetleg csak annyit lát az egészből, hogy a lelkész ott ül a betegágy mellett, és hosszasan elbeszélget valakivel. Értelmeznünk kell az ő számukra is a lelkigondozás lehetőségét ebben a folyamatban. De ugyanígy az egyháznak is szüksége van arra, hogy több rálátása legyen erre a területre. A lelkigondozásról mindenki tanul a teológián, a mentálhigiénés tanfolyamok is előrelépésnek számítanak, de a kórházban olyan speciálisan megjelenő esetek, témák, területek is előkerülhetnek, amelyekre ezek nem készítenek fel. Ezért nagy öröm számunkra, hogy kórházlelkészek számára indul most továbbképzés.”

Háttér a szolgálathoz
A protestáns kórházlelkész szakirányú továbbképzés 2020-ban kapott szabad utat és 2021-ben került először meghirdetésre. Tavaly decemberig lehetett rá jelentkezni, és 2022 februárjára gyűlt össze az első csapat, tizennégy lelkésszel. Múlt hétvégén volt az első képzési alkalom – az erről készült képek alább megtekinthetőek. „Ők mind kórházlelkészként szolgálnak már. Van közöttük, aki már hosszabb ideje, és van, aki rövidebb ideje, de mindannyian a korábbi Református Missziói Központ szárnyai alatt kezdték” – mondta Fodorné Ablonczy Margit. „Továbbképzésük elsősorban arra irányul, hogy kapjanak olyan hátteret, amivel ők is biztonságosabban mozognak kórházi környezetben, és amiben az egészségügyi ellátórendszer is elfogadja azt, hogy nekik ott konkrét helyük és feladatuk van.”

A továbbképzés a Hittudományi Kar (HTK) és a Szociális és Egészségügyi Kar (SZEK) együttműködésével valósul meg. Utóbbi dolgozta ki az első félév anyagát, amelyben olyan egészségügyi szervezeti és irányítási ismeretek szerepelnek, mint például az egészségügyi ellátórendszer működése, betegutak, betegjogok, egészségügyi kommunikáció, és a különböző betegségek típusai, ellátási rendszerei és kezelései. Az első félév oktatói is orvosok és más, kórházi vagy egészségügyi ellátórendszerben dolgozó szakemberek közül kerültek ki. „Minderre többek között azért is van szükség, mert maga az egészségügy is rengeteget változott azóta, amióta az első kórházlelkészek szolgálatba álltak.”

A Szociális és Egészségügyi Karnak köszönhetőek két gyakorló intézménye is lett a továbbképzésnek: a Bethesda Gyermekkórház és az Uzsoki Utcai Kórház. „Nagy becsben tartott egészségügyi intézményekben kapnak gyakorlati lehetőséget, ahol személyesen is kérdezhetnek, ahol különböző élethelyzeteket és megoldásokat tapasztalhatnak meg. Ez nagyon sokat jelent. Két napot fognak tölteni a Bethesda Kórházban, és két napot pedig az Uzsoki Utcai Kórházban. A Bethesda Kórházban maga Velkey György főigazgató úr fogja őket tanítani és vezetni. Ezt azért is emelném ki, mert nagy megtiszteltetésnek tartom, és azt gondolom, hogy a lelkipásztorok számára is az.”


A továbbképzés oktatói közül természetesen nem hiányozhatnak a kórházlelkészek sem. Fodorné Ablonczy Margit közülük is kiemelte Dr. Michna Krisztinát, aki korábban Mosdóson, jelenleg Svájcban végzi ezt a szolgálatot, s a hazai kórházmisszió nehézségeiről és lehetőségeiről szóló könyve pedig 2019-ben elnyerte a Magyarországi Református Egyház Zsinatának „Az év könyve” díját. „Ezt a szolgálati területet kutatja, ebből doktorált, és rengeteg személyes tapasztalata is van róla. A Szolgálat az egyház peremén című műve lett továbbképzésünk egyik tankönyve. De a későbbiekben, tehát az őszi félévben is lesznek olyan oktatók, akik kórházlelkészként dolgoznak, vagy dolgoztak korábban.”

Akárcsak az első félév, úgy a második is öt hétvégét vesz majd igénybe a képzéshez. A második félév inkább a kórházi lelkigondozásról szól majd, tehát a speciális lelkigondozói ismeretek, elméletek és gyakorlatok, valamint a speciális célcsoportok – például pszichiátriai vagy krónikus betegek, kórházi segítők – segítése lesz terítéken. „Az egészségügyben a lelkigondozás alapvetően ilyen csomópontokban jelentkezik, tehát ahol a lelkész megjelenik, ott kell neki lehetőséget adni arra, hogy akár orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, de elsősorban a betegek és családtagjaik lelkigondozásával foglalkozhasson. A továbbképzésnek nehezebb területeken végzett szolgálatokra és helyzetekre is fel kell készítenie a kórházlelkészeket.”

Lehetőség a nyitásra
Jelenleg az a cél, hogy első körben azok végezzék el a továbbképzést, akik már rendelkeznek minimum hároméves, akár gyülekezeti, akár kórházlelkészi gyakorlattal. „Az a reménységünk, hogy az egész kórházlelkészi feladatkör kiszélesedik a továbbiakban, hiszen elég sok kórház van, ahova nem jutnak el lelkészek. Szeretnénk más felekezetekkel is együttműködni ebben, ezért is szerepel továbbképzésünk nevében az, hogy protestáns kórházlelkész” – magyarázta Fodorné Ablonczy Margit.

A továbbképzés ugyanakkor nemcsak felekezetközi együttműködéseknek adhat mintát. „A HTK és a SZEK összefogása szerintem bátorítást adhat arra is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem különböző karai közös képzési formációkat indítsanak. Ezt azért tartanám fontosnak, mert így például a teológusaink ráláthatnának olyan területekre is, amelyek nem direktben az egyházi vagy gyülekezeti működéshez kötődnek. Bízom benne, hogy lesznek ilyen jellegű összefogások, mert ez új lehetőségeket nyithatna meg az egyetemi oktatás számára. A kórházlelkészi továbbképzés indulása a kezdeti nehézségek után emiatt is fontos lépés.”


Barna Bálint
Képek: Református Kórházlelkészi Szolgálat, Gál Judit, Fodorné Ablonczy Margit, Füle Tamás

Forrás: parokia.hu

Következő események




Napi biztatás

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont