Hiánypótló konferencia az emberkereskedelemről

Ne legyetek közömbösek a kizsákmányoltak tragédiájával szemben.
[…] A „fogyasztókat” társadalmi felelősség terheli […] minden embernek
tudatában kell lennie annak, hogy a „vásárlás” mindig erkölcsi
- és nem egyszerűen gazdasági - cselekedet.”
Ferenc pápa

2022. március 30-án a Károlyi-Csekonics-palota biztosított méltó, impozáns helyszínt a Kar Szociális Munka és Diakónia Intézete által - a Belügyminisztériummal együttműködésben – szervezett „Emberkereskedelem aktuális helyzete Magyarországon” című tudományos konferenciának, amely 2019 óta az első tudományos rendezvény a Szociális és Egészségtudományi Kar életében.

Dr. habil. Antalóczy Péter, az Intézet vezetője köszöntőjében a vonatkozó jogi terminológia alapvetései mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetők az áldozatok kiszolgáltatott helyzetével visszaélve anyagi haszonszerzés céljából követik el cselekményüket. Éppen ezért az emberkereskedelem elleni küzdelem, különösen a megfelelő válaszlépések, valamint a megelőzés hatékonyabb kidolgozása érdekében alapos, széleskörű és időszerű ismeretekre van szükség a jelenséget, az áldozatokat, az emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok valamennyi szereplőjét és működési módját illetően.

Intézetvezető úr jelezte, hogy a KRE Szociális és Egészségtudományi Kara - a Belügyminisztérium szakmai támogatásával - 2021 szeptemberében Magyarországon elsőként indított önálló egyetemi tantárgyi képzést az emberkereskedelem témakörében, amely az első két szemeszter tapasztalatai alapján hangsúlyozottan népszerű lett a hallgatók körében (a szabadon választható tantárgyat az első félévben 65 hallgató vette fel, a második félévre a hallgatói létszám közel 100 főre növekedett. ).

A rendezvényt Dr. habil. Szuchy Róbert, az egyetem oktatási rektorhelyettese és Dr. Jakubovich Nóra, a Belügyminisztérium Emberkereskedelem Elleni és Horizontális Ügyek Osztályának vezetője, szakmai főtanácsadó nyitotta meg. A magyar állam az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az emberkereskedelem, a modern kori rabszolgaság visszaszorítása érdekében, melynek kereteit a 2020–2023 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégia adja meg. Hazánkban az emberkereskedelem elleni küzdelem nemzeti koordinációját a Belügyminisztérium látja el. Kiemelt célterületnek számít a veszélyeztetett csoportok tudatosságának növelése, az áldozattá vált személyek felépülésének támogatása és a bűnelkövetők elleni fellépés hatékonysága.

A megelőzés témakörében jelentős előrelépés az emberkereskedelemmel kapcsolatos tudásanyag beépítése a szociális munka felsőoktatási szak tematikájába. Ennek érdekében a Belügyminisztérium együttműködést kezdeményezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási szakterületével és – a Magyar Rektori Konferencián keresztül – a szociális munkások képzését végző egyetemi tanszékekkel. 2021 nyarán a BM kidolgozott egy módszertani anyagot, amely a leíró és az interaktív elemeket vegyítve az oktatók számára nyújt segítséget, hogyan vigyék be az emberkereskedelem témáját az órákra. Az általános tartalmi egységeken (jogszabályi háttér, áldozatazonosítás módszertana, áldozatirányítás, ellátórendszer ismertetése) túl a tansegédlet azzal is segíti a célcsoport felkészítését, hogy a legfrissebb kutatási eredmények alapján bemutatja az áldozattá válás hátterét, és az áldozati létből való kilépést gátló tényezőket a különböző áldozati csoportokban (ld részletesen: Jakubovich N. & Berkes M. (2022). A nemzeti stratégia félidejében. Belügyi Szemle, 70(2), 229‒245.).

A konferencián ezt követően a téma kiváló, elismert szakemberei tartottak előadásokat az emberkereskedelem hazai szociológiai, kriminológiai jellemzőiről, az ilyen területen zajló kutatások eredményeiről (Dr. Windt Szandra, tudományos főmunkatárs, OKRI; Dr. Héra Gábor szociológus, kutató, Családbarát Magyarország Központ), az emberkereskedelem nyomozásának tapasztalatairól (Dr. Balogh Krisztina, r. alezredes, ORFK, holisztikus előadásában szemléletesen mutatta be a kérdéskör bűnüldözési szempontú vonatkozásait, külön kitérve a leplezett eszközök alkalmazásának és a bűnös vagyon felderítésének, biztosításának aktuális kérdéseire). Kiemelésre méltó, hogy külön előadást szenteltek a szervezők az ügyészség gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepe értékelésének (Dr. Huszár Julianna, legfőbb ügyészségi ügyész, Legfőbb Ügyészség, kiváló előadásában, aki az áldozatsegítői tevékenységet ügyészi aspektusból vizsgálta, fontos összefüggésekre rámutatva, tárgyalva egyrészről a kötelező jelzés problematikáját, másrészről különleges bánásmód és a garanciák kérdését) és a civil szereplők, áldozatsegítők emberfeletti, áldozatos munkássága bemutatásának (De Coll Ágnes, emberkereskedelem elleni programvezető, Baptista Szeretetszolgálat, aki időközben már az ELTE-n a kortársbántalmazáshoz kapcsolódó kurzus részeként tart előadás-sorozatot az emberkereskedelem témájában).

Ezen túlmenően a komplexitás égisze alatt a Belügyi Szemle felelős szerkesztője, Dr. Szabó Csaba, r. alezredes számolt be arról, hogy a Belügyi Szemle tematikus, kifejezetten az emberkereskedelem kérdésével foglalkozó 2022. évi 2. száma a területen kimagasló szakértelemmel bíró kutatók, rendőrök, bírák, ügyészek, szakértők, oktatók tanulmányaiban ad átfogó képet az emberkereskedelem elleni küzdelem helyzetéről. Alezredes úr a Belügyi Szemle utóbbi időszakának elismerésre méltó, rendkívüli, nemzetközi jelentőségű reformeredményeit is ismertette.

Végül Antalóczy Péter, intézetvezető és Nagy Sándor, megbízott oktató osztotta meg a résztvevőkkel pozitív tapasztalatait az emberkereskedelem elleni küzdelem felsőoktatási szociális képzésben történő bevezetéséről, megrendítő beszámolójukból azt is megtudhattuk milyen eseménysor adott annak idején további nyomatékot a képzés kidolgozásához.

Dr. Jakubovich Nóra záró beszédében hangsúlyozta az emberkereskedelem elleni küzdelem magyarországi vonatkozásaiban a „négy P”-paradigma (PPPP: Prevention, Protection, Prosecution, Partnerships) fontosságát. Ehhez kapcsolódóan elmondta továbbá, hogy a Belügyminisztérium jogalkalmazók számára szervezett 2019. őszén elindult sikeres és eredményes országos szemléletformáló tréning-sorozata befejeződött, amelynek egyik kiindulópontját az Országos Kriminológiai Intézetben 2019-ben lefolytatott kutatás adta (Deres Petronella-Windt Szandra: Az emberkereskedelmi ügyek sajátosságai, a kizsákmányolás büntetőjogi, kriminológiai és szociológiai értékelése).

Az előadások a jogalkotás, a jogalkalmazás, a kriminológia és a szociológia széles palettáját ölelték fel, így a résztvevők átfogó, különösen aktuális és korszerű - úgy elméleti, mint gyakorlati - ismertekkel gyarapodhattak a konferencián.

 

 

Következő események




Napi biztatás

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont